Sokszor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nyílt hálózatot kényszerülünk használni. De mennyire megbízható ez a megoldás? Mire kell figyelnünk, mikor nem áll rendelkezésünkre a saját mobilinternetünk?

„Napjainkban az internetes bűnözés az egyik legjövedelmezőbb bűnözési forma, így már legalább két évtizede károsítja az emberek millióit, olyan bevételeket termel, amelyeket például a kábítószer kereskedelem még méreteiben sem tud megközelíteni. Gyakorlatilag minden országban, így Magyarországon is kialakultak már azok a bűnözői rétegek, akik interneten keresztül próbálnak meg illegális bevételre szert tenni.”

– mondta el Zala Mihály, az EY Magyarország kibervédeli és informatikai tanácsadási üzletágának a vezetője

Milyen veszélyei vannak a nyílt mobilhálózatoknak?

„Az emberek tudatlanul is követnek el mobilozási szokásaik során olyan hibákat, amelyeket a bűnözők kihasználnak. Banki ügyfelek, akiket igyekeznek rendszeresen megcsapolni alapvetően kisebb tételekkel, hogy ne okozzanak vele azonnal nagy feltűnést. Külön kategória lehet a bankolás mellett mondjuk a nyílt hálózatoknak a használata, a plázákban, kávéházakban vagy gyorséttermekben ingyen, nyílvános wifit szoktak biztosítani az oda látogatók számára. Ennek elsősorban kényelmi okai vannak, hogy ezzel is oda vonzzák a fogyasztókat. Ezeket a hálózatokat sokkal nagyobb arányban lehet támadási célra felhasználni.”

– ismertette a vezető

Ha tehetjük, érdemes kerülni a nyilvános hálózatok használatát, továbbá – ahogy Zala Mihály javasolta – érdemes mellőzni a saját mobilinternetünk másokkal való megosztását is, ugyanis sosem tudhatjuk, hogy mikor használják azt esetlegesen akár egy bűncselekményre, vagy bármi olyan tevékenységre, ami felkeltheti a hatóságok figyelmét, és ezáltal könnyen kerülhetünk mi magunk is kellemetlen szituációba.

Sokszor talán nem is gondolnánk, hogy milyen veszélyeket rejtegethet magában online közösségi csatornáink használata, van hogy gyanútlanul osztunk meg egy képet magunkról a nagyközönséggel, nem figyelve az adatvédelmi beállításokra. Ez bizony később fejfájást okozhat, ha nem szerettük volna, hogy a szűk baráti körünkön túl más birtokába is került volna, vagy ami még rosszabb, idegenek is visszaélhetnek a feltöltött tartalmakkal. Persze nem csupán a megosztott tartalmainkra kell ügyelnünk, legalább annyira fontos fiókunk védelme..

Milyen tartalmakat ajánlott és szabad megosztani a közösségi csatornákon?

„Gyakorlatilag bármilyen tartalmat megoszthatunk a socail csatornáinkon, azt gondoljuk végig, mielőtt posztolnánk, hogy szívesen látnánk-e ezt viszont valamilyen más felületen, megosztanánk-e ezt a nagyvilággal, nézzünk meg azt, hogy konkrétan mely az a szűk köre a barátainknak, akiknek szívesen megmutatnánk mondjuk azt, hogy éppen hol nyaralunk, mi a helyzet a kisállatunkkal, a gyerekünkkel, vagy éppen a lakásunkban a virágunkkal kapcsolatban. Nem biztos, hogy a nagyvilágra tartozik minden egyes információ, amit kiposztolunk egy-egy oldalon. Gyakorlatilag bármit tudhat rólunk egy-egy oldal, nyilván csak azt, amit megosztunk magunkról, éppen ezért gondoljuk át többször azt, hogy azok információk, amelyeket megosztunk, azok mennyire szenzitívek. Nem biztos, hogy szerencsés, hogyha megosztjuk azt, hogy mikor utaztunk el nyaralni, mikor nem vagyunk otthon, milyen értékeink vannak a lakásban, mi az, amit őrizetlenül hagytunk éppen. Ezekre mindenképpen figyeljünk, hiszen nem feltétlenül csak a hirdetési célzásoknál használják ezeket az információkat a közösségi oldalak üzemeltetői, hanem akár rossz szándékkal is felhasználhatják ezt olyan emberek, akik mondjuk szeretnének bejutni az otthonunkba, vagy akár a privát szféránkba.”

– javasolta Forgács Mariann, a Be Social Kft. ügyvezetője, közösségi média szakértő

Mik a leggyakoribb veszélyek a közösségi média oldalakon?

„Nagyon figyeljünk arra, hogy milyen képeket töltünk fel például magunkkal kapcsolatban. Nem biztos, hogy egy állásinterjún szerencsés, hogyha látják az aktuális bikinis fotónkat, vagy a családi képeinket, azt, hogy éppen hogy született meg a családban a gyerek, hogy néz ki pár perccel a születése után, ezekkel nyilván vissza lehet élni és nem biztos hogy örülnénk annak, hogyha más profilnál látnánk viszont a mi fotóinkat, és valaki mondjuk egy fiktív életet kezdene el élni a mi fotóinkkal. Sajnos elég gyakori ez a social médiában, úgyhogy ezért is érdemes figyelni arra, hogy milyen képeket töltünk fel, illetve milyen adatokat osztunk meg magunkról. Másrészt ugye arról is lehet híreket hallani, hogy azok az adatok, amelyeket megosztunk, például születési dátum, lakóhely, vagy a teljes nevünk, azokat akár mondjuk bankkártya adatokkal való visszaélés során is ellophatják, felhasználhatják, erre is nagyon érdemes odafigyelni. Ha lehet, akkor minél kevesebb adatot adjunk meg magunkról a social térben..„

– folytatta az ügyvezető, közösségi média szakértő

Milyen biztonsági beállításokat érdemes elvégezni a közösségi média felületeken?

 „Magyarországon a Facebook és az Instagram a legnépszerűbb social csatornák közé tartozik, mind a két helyen van kétlépcsős belépési azonosítás, ami konkrétan azt jelenti, hogyha idegen eszközről szeretnének belépni a mi fiókunkba, akkor kapni fogunk erről a megadott telefonszámunkra egy értesítést. Ezt mindenképp, ez az alap, ezt mindenkinek szükséges beállítania ahhoz, hogy biztonságban tudhassa a saját fiókját…, utána pedig ami igazán fontos az az, hogy azok az adatok, amiket megosztunk, azok a cikkek, akár feltöltések, a gondolataink, ezt nézzük meg, hogy pontosan kivel osztjuk meg. Érdemes az ismerősöknél facebookon konkrét csoportokat létrehozni, kik a távolabbi ismerősök, közelebbi ismerősök, családtagok, kollégák, rokonok, kollégák korábbi munkahelyről, esetleg üzleti partnerek, hiszen nem ugyanazokat az információkat fogjuk megosztani velük.”

– tanácsolta a szakértő