Az MNB adatai alapján tavaly a bankkártyás csalások értéke elérte a 8 milliárd forintot, az egyéb számla alapú csalások pedig 18 milliárd forintot vettek ki hazánkban a háztartások megtakarításaiból. Az online térben elkövetett csalások száma az elmúlt időszakban pedig 2,5-szeresére nőtt a korábbi évekhez képest. Mi lehet ennek az oka? Hogyan lehet ez ellen védekezni? És mit tehetünk, ha már megtörtént a baj? Nemes Máté több mint 7 éve a Mastercard csapatának tagja.
2016-ban üzleti elemzőként csatlakozott, majd 2017 óta a kiberbiztonsági és csalásmegelőzési szolgáltatásokért felel Magyarországon és Szlovéniában. Munkája során mesterséges intelligencia és szabályalapú megoldásokkal foglalkozik, melyek segítenek felismerni a gyanús tranzakciókat és csökkentik a csalásokat, valamint segítenek a vállalatoknak felkészülni a kibertámadásokra és felmérni a biztonsági kockázatokat. Fontos szerepe volt az erős ügyfélhitelesítés hazai bevezetésében és az azt követő optimalizációban. Kovács Gerivel beszélgetve pedig az adatbiztonság mindenkit érintő problémáit és kérdésköreit járják körbe, hasznos tippekkel és tanácsokkal ellátva, mind a kereskedőket, mind pedig a vásárlói oldalt.

Az adásban érintett legfontosabb kérdések:

2.00 – Mi az oka annak, hogy az online térben elkövetett
csalások száma az elmúlt időszakokban 2,5-szeresére nőtt?

9.00 – Milyen típusú csalások vannak?

22.00 – Hogyan lehet kivédeni a digitális csalásokat?

23.30 – Kinek a felelőssége a csalások meggátolása?

30.30 – Mit tesz a Mastercard a felhasználói adatok
védelméért?

33.00 – Mire érdemes figyelnie a kereskedőknek, hogy a
csalások terjedését megakadályozzák?

34.40 – Jelszavak kapcsán milyen követelményeket érdemes szem előtt tartani?

38.00 – Mi az oka annak, hogy kereskedői oldalról nagyon
alacsony a csalásbejelentések száma?

39.30 – Vásárlói oldalon mi a teendő, ha csalás áldozatai
lettünk?

Ha érdekelnek a válaszok, akkor helyezd magad kényelembe és indulhat a lejátszás!

A koronavírus időszaka alatt olyan nyomás helyeződött a vállalkozásokra, melyek hatására a digitalizációs folyamatok fellendülni látszottak. Azonban a Digiméter tavaszi kutatásának eredményei alapján csupán vágyvezérelt gondolatnak tűnik a korábbi feltételezés, miszerint ez a hatékonyságnövelő kényszer hosszútávon előtérbe helyezheti a digitalizációs eszközöket és javíthatja hazánkban a digitális érettséget. Hol marad az előrelépés a kkv-k digitalizációjában? Podcastünk vendége rendhagyó módon műsorvezetőnk, Pintér Robesz, aki a Corvinus Egyetem adjunktusa és a Digiméter kutatássorozat egyik alapítója. Az adás során a Digiméter tavaszi kutatásának eredményeit járják körbe Kovács Gerivel, feltérképezve, hogyan is áll 2024-ben a hazai kis-és középvállalatok digitalizációja.

Az adásban érintett legfontosabb kérdések:

1.20 – Mit mutatnak a legutóbbi Digiméter kutatás eredményei?

4.40 – Aki nem indult még el a digitalizációs folyamatokkal az mennyire van lemaradva hazai szinten?

7.40 – Miért nehéz felvenni a versenyt a kelet felől érkező feltörekvőkkel?

10.00 – Hogyan változtak a Digiméter fő- és alindexei? Jellemzően milyen eredmények születtek idén tavasszal? Mi jellemző a digitális jelenlétre?

13.00 – A felhőtárhellyel rendelkezők száma a visszarendeződés ellenére is nőtt, mi lehet ennek az oka?

15.30 – Vállalkozásvezetés területén milyen mérési pontok voltak és milyen eredmények születtek?

17.40 – Az értékesítési csatornák is offline maradnak sokszor, mi ennek az oka?

19.00 – Milyen közösségimédia alkalmazásokat használnak a vállalkozások?

21.20 – Miért a digitális pénzügyek teljesítenek a legjobban? És ennek ellenére miért nem 100% még mindig az online bankolók aránya a vállalkozásokban?

24.40 – Az informatikai biztonság kérdéskörében milyen eredmények születtek?

27.15 – Az elmúlt évek mérései alapján a magyar piac egy helyben toporog. Van értelme folytatni ezt a méréssorozatot?

31.00 – Milyen szervezeti formában működhet tovább a Digiméter?

32.40 – Mik a tervek az őszi Digiméter kutatás kapcsán?

35.30 – Hogyan lehet felhasználni a Digiméter kutatásait annak érdekében, hogy a vállalati digitalizáció folyamata gyorsabb legyen?

38.00 – Milyen példákra érdemes odafigyelni, akik közelebb hozhatják a digitalizációt?

Ha érdekelnek a válaszok, akkor helyezd magad kényelembe és indulhat a lejátszás!