Vajon érdemes belevágnod a termékeid világszintű értékesítésébe?

Cikkeink nem minősülnek sem jogi, sem egyéb üzleti tanácsadásnak, az itt közölt információk nem teljeskörűek és nem helyettesítik a megfelelő szakemberekkel történő konzultációt. Cikkeinket nem frissítjük rendszeresen, az abban foglalt információkat ezért mindig ellenőrizni szükséges.

Az e-kereskedelem kibontakozása és térnyerése nemcsak arra nyújt lehetőséget, hogy hazánk határain belül növeld a vásárlóid számát, hanem azt is lehetővé teszi, hogy akár világszerte értékesíts. De valóban megéri nyitni a nemzetközi lehetőségek felé, vagy célszerűbb inkább a hazai fogyasztókra koncentrálni? Nézzünk meg néhány beszédes számadatot, ami segíthet kideríteni a választ!

Ma már természetesnek tekintjük, hogy a kisebb és nagyobb kereskedelmi vállalkozások egyaránt aktívan jelen vannak az interneten. Az e-kereskedelem évek óta tartó, folyamatos fejlődését jól mutatja, hogy a globális értékesítésnek egyre nagyobb részét teszik ki a digitális vásárlások. Ezen belül az online piacterek jelenléte a leginkább meghatározó.  

„… az online piactereken (például Amazonon, Alibabán) történő értékesítés a globális e-kereskedelem 67%-át teszi ki.” – írja a Kosárérték. 

 

A Digital Commerce 360 nemrég megjelent kutatása pontosan megmutatja, hogy mennyire jelentős az online piacterek jelenléte: a legnépszerűbb platformokon keresztül 2022-ben 3,25 billió dollár értékben értékesítettek termékeket. 

 

A világszintű összefoglaló után nézzünk meg néhány adatot, melyek a belföldi e-kereskedelem helyzetét jellemzik: 

„A GKI 2018-as adatai alapján 4 500 hazai vállalkozás jelent meg valamilyen formában valamelyik e-piactéren, összesen közel 12 milliárd forintos forgalmat realizálva, ami az online kiskereskedelmi forgalom 2-3 százaléka. 2020-ban már az 5 000-et is meghaladta ez a szám a GKI felmérése szerint. Ezek egy része magyar tulajdonú, de egyre népszerűbbek a nemzetközi felületek is. Csak az eMAGon mintegy 4 000 magyar vállalkozás volt jelen 2019 végén.” 

 

Mindehhez mérten meglepő a DKSZ kutatásának eredménye, ami szerint bár 15 000–20 000-re tehető a Magyarországon működő webáruházak száma, mégis csupán alig ezer olyan van, ami a belföldi értékesítésén túl az Európai Unió területén is folytat értékesítést 

 

Jól látható tehát, hogy világviszonylatban mekkora volumenben zajlanak eladások az online piactereken keresztül. Bár hazánkban is nagy számban működnek webshopok, mégsem jellemző, hogy az e-kereskedők nyitnának a nemzetközi piac felé. Pedig óriási lehetőség rejlik a határokon átívelő e-kereskedelemben. 

 

Mi segíthet áttörni a gátat? 

Érdemes kihasználni a közösségi médiában rejlő erőt, amivel hatékonyan lehet növelni a nemzetközi ügyfelek számát és az eladásokat. A social media platformok remek megoldást kínálnak arra, hogy megvalósuljon a meglévő vásárlók folyamatos tájékoztatása, a hatékony kapcsolattartás, az új vásárlók elérése, a brand és a termékek személyes hangú bemutatása, valamint a célzott kampányok futtatása. Ráadásul a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre több közösségi felület alkalmas arra, hogy az eladást is közvetlenül megvalósítsa. 

 

És most kanyarodjunk vissza a címben feltett kérdésre: megéri új piacokra lépni? A számadatok és a technikai adottságok arra utalnak, hogy igen, de ez önmagában még nem minden. Kereskedőként fontos felmérni az egyéni kapacitáshoz és erőforráshoz kapcsolódó kérdéseket is: a nyelvtudást, raktározást, szállítást, valamint a plusz adminisztrációs teendőket. Mindezeket mérlegelve és a megfelelő stratégia kialakítása mellett lehet célravezető döntésre jutni. 

ezekről se
maradj le!